Vágy

Halovány szellemkép,
Gyötörj tovább, még!
Ha érintesz s mégsem,
Ha hallak és mégsem,
Ha vakon is látlak,
Ha fülek nélkül hallak,
Ha tudatommal érezlek,
Szívemben örökké vérzek.
Halk szóval megzavarsz,
Újra és újra fölkavarsz.
Egy szűnni nem akaró,
Jégtűzből szőtt takaró.
Váltakozik kétség és vágy,
Összeolvad, kínból szőtt ágy.
Rajta fekszem én meztelen,
Sebezhető,hangtalan,tehetetlen.
Csuklómra tekeredik,fogva tart,
Egy láthatatlan erő,mi belém mart.
Rab vagyok,szárnyakkal,
Madár vagyok láncokkal,
Állat, aki vágyik rád,
Elmém már gondolatot nem ád.
Nincs is rá szükség,kínom élvezem,
De csak akkor, ha Érted szenvedhetem.

2006.02.28