Neszek az éjben

A kerek képű hold és a csillagok figyelik,
Ahogy a rejtélyes éjszaka megelevenedik.
Az ágak közt vidáman kergetőzik a szél,
Nyár van most,messze még a tél.
A kutyák mérgesen csaholnak a holdra,
A fénytányér előtt ugatják magukat holtra.
A tóban a békakórus koncertet ad,
A karmester intésére felzendül a had.
Kéményünk tetején kelepel a gólya,
A kuruttyoló kórus ijedten ugrik a tóba.
De félelemre nincs ok,a madár féllábon áll,
Nyugodni tér,a vadászatnak vége,jóllakott már.
Még egy zenész bujkál a fűben,
Tücsök húzza hegedűjét a közönséghez hűen.
A fűszálak hajladoznak a zenész körül,
Hisz a szép zenének a természet is örül.
Hajnalig tart a vigalom,mibe minden belefér,
Majd az elfáradt természet végleg nyugodni tér.

2004.09.01.