Megunt órák
Füzetemben vonalak, Árnyékok és sok alak, Kezem remeg, Írni vágy, Vagy vár otthon a puha ágy. Mindent, bármit, akármit, Vers vagy firka, nem számít. Ébren alszom, álmodom, Tollam kezembe fogom. Tekintet ha ködbe vész, Eltompul a józan ész. Így létezni szeretek, Számokat én nem vetek. Csak betűket, számtalant, Mint majd írom ott, alant. Nem itt járok sohasem, A képzelet a végzetem. CSak szétszakít figyelem, Megbéklyóz a fegyelem. Ígyhát tovább létezem, Hűtlen szemmel figyelem Világot mi teremtett, De adni már felejtett. Haragot én nem érzek, Csupán csendesen vérzek. Emelt fejjel viselem, Monotonon életem. Örömöt már más nem ad, Csak a színes mesehad, Sok kis huncut képzetem, Álombeli életem...
2007.01.08. |