Glamis
Ó,Glamis,nem tudom,varázsod miben rejlik, Titkaid élő emberek soha meg nem fejtik. Hatalmas falaid félelemmel töltenek el, De ha tehetném,minden időm e falak közt tölteném el. Fogvatartod a múlt bolyongó lelkeit, Kik az örök nyugalmat már soha el nem érhetik. Gyönyörű szobáidba mindig visszavágyom, Hisz örökké tiéd szívem, s minden álmom.
2004.10.14. |