Az otthonom

Nekem az otthonom e kis város,
Néha napsütötte, néha sáros.
Tiszalök a neve, tiszaparti város,
Nyáron és tavasszal virágoktól illatos.
A folyó vizén a nap szépen csillog,
Úszik rajta a kacsa, s hápog.
A vízből kiugrik egy vidám hal,
Kis csónak úszik, benne egy halásszal.
A naplemente fénye mellett,
Egy fatörzsön üldögélek.
Figyelem a morajló erdőt,
S a magasban úszó felhőt.
Csodás erdőben zöldlombú fák,
Lombjukban éneklő madárkák.
A rét, mint színpompás tenger,
Hullámzik és susog a széllel.
Megannyi tücsök ciripel a fűben,
Békák kórusa dalol a vízben.
Mennem kell, köszönök víztől és békától,
Fájó búcsút veszek daloló otthonomtól.

2004.03.13.