Mindennapi vágyak

Lehetnék máshol, más időben,

Lehetnék hegytetőn vagy erdőben,

Lehetne kezemben csillogó penge,

Lehetne karom erős is vagy gyenge.

Állhatna előttem lángoló sárkány,

Vagy egy egyszerű színpadi állvány.

Adhatna csókot daliás királyfi,

Tarthatna markában sötét csuhás férfi.

Kezemre tapadhatna bűn és vér,

Jöhetne intésemtől hideg és dér.

Vagy lehetne tavasz, illatos,

Lehetnék bárd, kedves és okos.

Lehetnék máshol, más időben,

Mégis állok a zuhogó esőben.

Itt, a szürkeségben állok,

Nyakamba ömlik a mindennapi átok.

Robotként menetelek börtönfolyosókon,

A hétköznapokban fulladozom.

Fejembe bezárva világom,

Megváltásom régóta várom.

Csak a testem a való rabja,

A világnak egy kis darabja.

Minek léte nem jelentős, nekem sem,

Elbukok, felkelek, majd megint elesek.

Vége nincs, erről szól életem,

Elmémben van csupán megváltó szigetem.

2006.10.20.