Hozzád
Hiányzol nagyon, s jól tudom, Én rontottam el nagyon. Te szerettél s csak rám vártál, Ha szomorú voltam, megvigasztaltál. Ha gondom volt, megoszthattam veled, Te meghallgattál, s én mindent elmondtam neked. De hiába volt minden, én nem figyeltem rád, Nem vettem észre, hogy mire vársz. Én vak voltam, bármit tettél semmit sem ért, Nem adtam szerelmet a szerelmedért. De miután elváltunk egy baráti puszival, Azóta érzem, nem bírok a magánnyal: Szeretlek téged, s ha újra láthatnálak, Ölelnélek téged, megcsókolnálak. Üzenek valamit, meghallod, remélem, Hiányzol nagyon, hiányzol nekem.
2003.09.11

|