Mit ér egy virág szirmok nélkül?
Megfosztva édes harmatcsepptől,
Tarka lepkék vidám táncától,
A hajnal szerelmes csókjától.

Mit ér egy madár szárnyak nélkül?
A határtalan szabadság nélkül,
Rab szívét a bánat szakítja,
Míg megcsonkítva életét siratja.

Mit ér egy anya gyermeke nélkül?
Drága magzata, kincse nélkül,
Ha karjaiban nem ringathatja,
A első szavát nem hallhatja.

Mit ér egy sírhant virág nélkül?
Egy megszűnt élet az emlékek nélkül,
Ha egy szerető lélek így tűnik el,
Ha csak egy tömegsírba temetik el.

Mit ér egy rózsa tövisek nélkül?
Leszakítják durván, elviszik emlékül,
Nem védi senki, kiszolgáltatott,
De tűrnie kell, erre kárhoztatott.

Mit ér a kenyér búza nélkül?
A búzából liszt, majd kenyér készül,
S ehetne éhező vándor is belőle,
Ha az aranyszín búzakalász felnőne.

Mit ér egy kiszáradt folyómeder?
Alján sok elpusztult élőlény hever.
Mert víz nélkül élet nem létezik,
S a folyómeder most árván szomjazik.

Mit ér egy zenész a hegedű nélkül?
Ha többé a muzsikusokkal nem ő ül,
Hangeszere darabokra törve kezeiben,
Könnycsepp csillan öreg szemeiben.

Mit ér egy ifjú szerelem nélkül?
Árván egy szív szerető nékül,
Ha nincs kit öleljen két karja,
Ha nincs, kinek szívét örökbe adja...

Mit ér a szerelem társ nélkül?
Elhagyott koldus lettem végül,
Nincs szívem,nincs szerelmem,
Jéggé fagyott örökre lelkem...